A héten megjött a viszikli. Volt nagy öröm, de az összeállítás után már nem mosolyogtunk annyira. Egyrészt kicsi, másrészt nem arra van kitalálva, amire nekünk kell. Ha elmegyünk vele egy szép napon kirándulni, vagy akár egy hosszú hétvégére túrázni, arra tökéletes. De 30.000 kilométert nem bírna ki, csak ha komoly átalakításokat végeznénk rajta. Annak meg csak akkor van értelme, ha legalább a méret megfelelő lenne a Kiarának. És mivel a mi Kutyulónk nagyobbra nőtt a visziklinél, ezért más megoldás után kell néznünk.

Az interneten fellelhető biciklis kutya utánfutókkal a legnagyobb probléma az, hogy sok cég ugyanazt a - valószínűleg kínai - terméket forgalmazza, csak a belehímzett márkanév a különbség. Egy-két apró változtatás szokott ugyan lenni a felépítményen, de alapvetően ugyanaz mind méretben, mind kinézetben, de például árban már nem. Van olyan cég, aki ugyanazt a modellt, amit mi itthon 30000 forintért vettünk már 60000 kínálja, de meg lehet találni német oldalakon 60 euróért is. Persze vannak profinak tűnő, csoda visziklik, de méretben azok se nagyobbak sokkal, viszont az áruk 100000 forint felett kezdődik.

Marad tehát a saját tervezés, gyártás. Fejben már megvan, hogy milyet szeretnék, már csak méretet kell venni a Kiaráról és le kell rajzolni a terveket. Az biztos, hogy a kutya szállításán kívül szeretnék bizonyos funkciókat adni a visziklinek. Például a sátor szállítását összecsukott állapotban, esetlegesen elázott ruhadarab menet közbeni szárítását, tartalék külsők szállítását stb... A kivitelezést Tóth László ezermester barátomra szeretném bízni és ha elvállalja, akkor biztos lehetek benne, hogy kitart az út végéig a szerkezet.

Egy apró részét nem tudom, hogy fogjuk megoldani a projektnek, ez pedig a felépítményre a ponyva megvarrása. Persze rábízhatnánk valakire a család nőtagjai közül - pl. Anita anyukája zseniálisan varr - de szerintem a felhasználandó anyagokhoz komoly, ipari varrógépre van szükség. Az összes viszikli ponyvája amit néztem egy 600D fedőnevű poliészterből készült. Ez az anyag tartós, UV álló, vízhatlan, direkt ilyen felhasználásra van kitalálva. Mindezen tulajdonágai miatt viszont merev és vastag, egy sima varrógép szerintem zokogva zokog, ha a közelébe viszed, a varrógéptűk pedig saját magukat törik derékba, ha csak az anyag nevét is kiejted. Tehát a ponyva megvarrása még megoldandó feladat és ha esetleg valakinek van a témában jártas ismerőse nagyon megköszönnénk, ha megosztaná velünk mondjuk itt. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.