Andrea 

Anita
1985-ben születtem Győrben, 2009-ben andragógusként diplomáztam a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Karán, 2010 februárjában költöztem fel Budapestre a Kedvesemhez. Világ életemben szerettem olvasni és irogatni, különösen vonzott az irodalom, azon belül is a költészet. Eddig két könyvem jelent meg, egy verseskötet és egy fantasy regény. Szabadidőmben a saját weblapomat szerkesztem, valamint egy technikai hírblog beindításában is jelentős részt vállaltam.

Azért vállalkoztam a Párom által kitervelt túrára, mert be szeretném bizonyítani, hogy újra és újra képes vagyok megvalósítani az álmaimat, és el tudjuk érni a (reálisan) kitűzött célokat az életben. Szeretek utazni, túrázni, jól érzem magam a szabadban, a természetben, fontosnak tartom megismerni a világot, ahol élek.
Rajongok az állatokért, mindig több háziállatot tartottam. Kiarával, a kutyusunkkal nagyon ragaszkodunk egymáshoz, ezért is döntöttünk úgy, hogy magunkkal visszük – noha talán éppen emiatt tűnik őrültségnek először a tervünk.

Pozsgai Anita, Budapest, 2011. június 27.

Balázs

Nekem köszönhető ez az egész őrület. De az elejétől érdemes elindulni. 36 éves vagyok, mire indulunk már 2 hónappal elmúltam 37 is. Úsztam 5 évet, kosaraztam szintén 5-öt. Ennek már több mint 20 éve, tehát a sport múltam, hogy is mondjam, hagy némi kívánni valót maga után :) A végzettségem vendéglátós, de nem dolgoztam soha a szakmámban. Voltam bútorboltban eladó, hajléktalan szállón diszpécser, utazási irodában értékesítő, dolgoztam több mint 15 évet informatikusként, mostanában pedig tengeri akváriumokat építek. 8 hónapja leszoktam a cigiről, elkezdtem futni - ezt sajna nem bírja a térdem - így maradt a bicikli.

Szóval én találtam ki ezt a körbe-karikába dolgot, tehát kb. jövő ilyenkor, engem fognak szidni, de nagyon a kedves útitársaim. :) Remélem, hogy nagyon kellemes perceket szerzünk majd Nektek, kedves olvasók, a blog írásával és egy picit mindegyikőtökben megindul valami a nagy kaland felfedezése felé. Köszönöm szerelmemnek, Anitának, hogy nem néz hülyének minden nap és velem tart! (Bár néha látom lelki szemeim előtt a kést a kezében! :D )

Szeretném ezt az egész vállalkozást édesapám, Kratochwill Tivadar emlékének ajánlani, aki imádott utazni és biztos, hogy elkísér bennünket most is.

Kratochwill Balázs (BourBon)

Budapest, 2011. június 27.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.