Norvégia az egyike azoknak a helyeknek, amire már gyerekkorom óta kíváncsi voltam, főleg a vikingek és az ott található természeti szépségek miatt. Az már csak ráadás, hogy az egyik kedvenc festőm, Edvard Munch is ott született. (Másik híres, és általam is kedvelt művészük Henrik Ibsen, de sokaknak ismerős lehet a norvég származású Roald Dahl neve is. Az előbbi úr többek között A vadkacsát írta, az utóbbi pedig a Charlie és a csokigyár című regényt, amiből nem olyan régen film is készült.) 

Edvard Munch: Holdfény

A fővárosból, Oslóból indul a második szakaszunk, ahol rögtön meg kellene nézni a Városházát, a Munch Múzeumot, a Királyi Kastélyt (Slottet), de egy szép kikötőbe vagy hajómúzeumba is jó volna eljutni. Minderre sajnos elég kevés az esély, mert Norvégia az egyik legdrágább ország a világon, ebből eredően így is rengeteget fogunk költeni élelemre és szállásra, efféle extra kiadásokba pedig nem verhetjük magunkat. (Azért én biztos vagyok benne, hogy találok elegendő látnivalót az utcákon is.) (: 

Oslo, kikötő

A második nagyobb állomásunk Kristiansand. (Azt egyébként tudtátok, hogy Oslo neve Christiania, majd Kristiania is volt a XVII. századtól, és csak 1925-ben változtatták vissza a ma ismertre?) Kristiansand városát az Otra folyó szeli ketté. Ez az ország legdélibb megyeszékhelye, régi piacváros, amelynek az volt a feladata, hogy a gazdaságot, a kereskedelmet próbálja fellendíteni. Feltétlenül szeretném megnézni a központját, a Kvadraturent, (aminek neve az utcák négyszögletes elhelyezkedésére utal).

Tovább haladva Stavanger városába érünk majd. A település a kontinensen és több szigeten fekszik, így biztosra veszem, hogy az óvárosban található, középkori dómon, a Valberg tornyon, és a Kjeragon (két sziklafal közé szorult hatalmas kődarab 1000 méterre a Lysefjord felett) kívül is lesz elég látnivaló.

Bryggen, A Rakpart

A következő várost, Bergent úgy emlegetik, mint a fjordok kapuját. Bryggen, a Hanza-kereskedőházak sora a kikötő keleti partján található, 1979 óta a Világörökség része. Itt szeretnék halas szendvicset enni, és közben a kék tengert bámulni.

Folyt. köv.

Képek forrása: Munch: Moonlight, Bryggen

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.